A légzőrendszer anatómiája és élettana

A légzőrendszer elsőrendű szerepe a gázcsere biztosítása, azaz az oxigén felvétele, és a széndioxid leadása. A teljes oxigénhiány a központi idegrendszeri szürkeállományban 4-5 perc után már visszafordíthatatlan következményeket okoz, más szövetek oxigénhiánytűrő képessége igen eltérő.

A légzőrendszer részei: felső és alsó légutak, tüdők, mellhártya, csontos mellkasfal, rekeszizom, légzési segédizmok, légzőközpont.

A felső légutak az orrnál (nasus) kezdődnek az orrüreggel (cavum nasi). Az orrüreg csontos és porcos fallal körülvett, csillószőrös nyálkahártyával bélelet szerv, melynek fő szerepe a levegő szűrése, párásítása és melegítése.

Az orrmelléküregek (homloküreg, arcüreg, ékcsonti és rostacsonti üreg) egy része az orrüregbe nyílik. Ezen légtartalmú melléküregeknek fontos szerepe van a hangadásban, illetve a koponyacsont súlyának csökkentésében.

Az orrüreg a garatban folytatódik, mely a légző- és emésztőrendszer közös szakasza.

A garat folytatása a légzőrendszernél a gége (larynx), mely üvegporcos vázból, szalagokból, izmokból, kötőszövetes lemezekből és nyálkahártyából felépített, függőleges átmetszetben homokóra alakú üreges szerv. A gége porcai: gégefedő, pajzsporc, gyűrűporc, és a páros kannaporc. A szalagok közül kiemelendő a hanszalagok (ligamentum vocale), mely a hangrést (rima glottidis) határolja. A hangrés a gége legszűkebb része, ez választja el a felső légutakat az alsó légutaktól. A gége folytatása a légcső (trachea), amely 12-14 cm hosszúságú, porcos és részben hártyás-izmos falú, nyálkahártyával bélelt cső. A légcső két főhörgőre (bronchus principalis) oszlik, melyek a tüdőkapun át lépnek be a tüdőkbe, és további oszlások során hörgőkre (bronchus), hörgőcskékre (bronchiolus), majd legvégül léghólyagocskákra (alveolus) oszlanak. A hörgőcskék falában porc már nem található. A léghólyagocskák falán keresztül történik a gázcsere.

A tüdők (pulmo) páros, együttesen tompított kúphoz hasonló idomú szervek. Legkívül a mellhártya (pleura) található, melynek fali lemeze a mellüreget belülről, zsigeri lemeze pedig közvetlenül a tüdők felszínét borítja. A tüdők által határolt területet gátorüregnek (mediastinum) nevezzük. A tüdőbe az erek (tüdőverőér és tüdőgyűjtőér), idegek, és a főhőrgők a tüdőkapun (hilus pulmonis) át lépnek be, illetve ki. A tüdőkapukban nyirokcsomók találhatók, melyek a tüdő nyirokelvezetésében játszanak szerepet. A tüdők lebenyekből épülnek fel, a bal oldali kettő, a jobb oldali tüdő három lebenyből.

A valódi légzőfelületet a léghólyagocskák képviselik, melyeknek összfelülete kb. 70-80 m2 (ha kiterítenénk, nagyjából egy teniszpálya nagyságú felületet tenne ki). A tüdőszövet állományát rugalmas rosthálózat képezi, melynek bármilyen okból történő pusztulása (pl. dohányzás) üregek képződéséhez vezet. A tüdőknek kettős vérellátása van: az egyik a kisvérkört alkotó tüdőverőér- és gyűjtőér, a másik a tüdőszövet saját vérellátását biztosító páros hörgőverőér (arteria bronchialis).

A légzésnél megkülönböztetünk egy külső légzést a szervezet és a környezet között, illetve egy belső légzést a vér és a sejtek között. A belélegzett levegő 21 % oxigént, 0,04 % széndioxidot, 78 % nitrogént, és néhány tized százalék nemes gázokat tartalmaz. Ezzel szemben a kilélegzett levegő 16 % oxigént, 4,04 % széndioxidot tartalmaz, a nitrogén és a nemes gázok százalékos aránya érdemben nem változik.

A légzés automatikus szabályozás (akaratunktól független), és akaratlagos szabályozás alatt áll. Az automatikus szabályozás központja az agytörzsben, a nyúltvelőben található, melynek fő kémiai ingere a széndioxid (és nem az oxigén). Minden olyan esetben, amikor a szervezetben felhalmozódik a széndioxid (hypercapnia), fokozódik a légzés (hyperventillatio), míg ha csökken a széndioxid mennyisége (hypocapnia), csökken a légzés (hypoventillatio). Az akaratlagos szabályozás, mint minden ilyen jellegű folyamat, az agykéreg működéséhez kötött. Mindezek mellett a légzés szabályozásában szerepet játszik a vegetatatív idegrendszer is: a szimpatikus idegrendszer hatása (pl. sportolásnál, munkavégzésnél) fokozza a légzés mélységét, frekvenciáját, tágítja a hörgőcskéket, míg a paraszimpatikus idegrendszer hatása (pl. alvásnál) ezekkel ellentétes: csökkenti a légzés mélységét, frekvenciáját és szűkíti a hörgőcskéket. Percenként átlagosan 12-16-szor veszünk levegőt (légzési frekvencia), egy belégzés, illetve kilégzés során kb. 500 ml levegő áramlik be, illetve ki a tüdőnkből. Az egy mély belégzést követő teljes kilégzést vitálkapacitásnak hívjuk, melynek normál értéke felnőttekben 4-5 l. Létezik egy élettani jelenség, melyet légzési ritmuszavarnak (légzési arrhytmia) hívunk. Belégzéskor a szívfrekvencia nő, kilégzéskor csökken. A tüdők a légcsere mellett fontos szerepet játszanak a szervezet sav-bázis háztartásának, a vér állandó vegyhatásának (pH) biztosításában.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Tájékoztatók" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja központunkat, ahol készséggel állunk rendelkezésére!

 







További tájékoztatók


Ínszalaggyulladás

Az inak csontos tapadásához közel kialakuló fájdalommal jellemzett megbetegedéseket ínszalaggyulladásnak (tendinitis) nevezzük. Kiválthatja túlerőltetés, azonban néha semmilyen speciális tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Leggyakrabban a könyökízületnél és a vállízületnél fordul ...

Egy kis anatómia - Hormonrendszer

A belső elválasztású mirigyek és az anyagcserét szabályozó rendszer anatómiája és élettana  A belső elválasztású mirigyek (endocrin mirigyek) kivezetőcsővel nem rendelkeznek, váladékukat, melyet hormonnak nevezünk, a vérbe választják ki. Gyakorlati ...

Beleegyező nyilatkozat natív MRI vizsgálathoz

Újbuda Medical Center     Tájékoztató és beleegyező nyilatkozat MRI (Mágneses Rezonancia) vizsgálathoz   Natív - kontrasztanyag adása nélküli - vizsgálat   Adatlap (Kérjük nyomtatott betűkkel, olvashatóan kitölteni)   Páciens neve:……………………………………………………………………………………………………………................................. Születési hely és idő:……………………………………………………………………………………………………............................... Leánykori név:……………………………………………………………………………………………………………................................ Anyja neve:………………………………………………………………………………………………………………................................. Lakcím (irányítószámmal):…………………………………………………………………………………………….............................. Telefonszám:……………………………………………………………………………………………………………................................. E-mail cím:……………………………………………………………………………………………………………….................................. Kért régió natív ...

Gerinc funkcionális és statikai vizsgálat

A SpinalMouse®, egy kifinomult elektronikus mérőeszköz, melyet a gerinc függőleges irányú pozíciójának és mozgásának meghatározására fejlesztettek ki. Más e területen alkalmazott technikához viszonyítva a SpinalMouse® különlegessége a pontosságban, az ...

Gerinccsatorna szűkület

A gerinccsatorna szűkület, canalis spinalis stenosis, lehet veleszületett anatómiai variáció, vagy elsősorban degeneratív csigolyaközötti porckorongbetegség következtében - porckorongsérv, porckorong külső rostos gyűrűjének a megvastagodása, csigolya meszesedés - alakul ki. Mindezek ...

Lökéshullám terápia - fizikoterápia

A radiális, ballisztikus lökéshullám terápia egy sokféleképpen alkalmazható kezelési eljárás a felszín közeli mozgásszervi problémáktól egészen a miofasciális triggerpont kezelésekig. Hogyan keletkeznek a lökéshullámok? A kezelőfej hátsó részében ...

Nyitvatartási idő:

Hétfő - vasárnap: 06:40 - 20:00

KÉRJÜK, MIELŐTT TELEFONÁL, FELTÉTLENÜL OLVASSA EL A FONTOS INFORMÁCIÓKAT A FŐOLDALON!


06 1 243 1010

06 1 203 3211