A légzőrendszer anatómiája és élettana

A légzőrendszer elsőrendű szerepe a gázcsere biztosítása, azaz az oxigén felvétele, és a széndioxid leadása. A teljes oxigénhiány a központi idegrendszeri szürkeállományban 4-5 perc után már visszafordíthatatlan következményeket okoz, más szövetek oxigénhiánytűrő képessége igen eltérő.

A légzőrendszer részei: felső és alsó légutak, tüdők, mellhártya, csontos mellkasfal, rekeszizom, légzési segédizmok, légzőközpont.

A felső légutak az orrnál (nasus) kezdődnek az orrüreggel (cavum nasi). Az orrüreg csontos és porcos fallal körülvett, csillószőrös nyálkahártyával bélelet szerv, melynek fő szerepe a levegő szűrése, párásítása és melegítése.

Az orrmelléküregek (homloküreg, arcüreg, ékcsonti és rostacsonti üreg) egy része az orrüregbe nyílik. Ezen légtartalmú melléküregeknek fontos szerepe van a hangadásban, illetve a koponyacsont súlyának csökkentésében.

Az orrüreg a garatban folytatódik, mely a légző- és emésztőrendszer közös szakasza.

A garat folytatása a légzőrendszernél a gége (larynx), mely üvegporcos vázból, szalagokból, izmokból, kötőszövetes lemezekből és nyálkahártyából felépített, függőleges átmetszetben homokóra alakú üreges szerv. A gége porcai: gégefedő, pajzsporc, gyűrűporc, és a páros kannaporc. A szalagok közül kiemelendő a hanszalagok (ligamentum vocale), mely a hangrést (rima glottidis) határolja. A hangrés a gége legszűkebb része, ez választja el a felső légutakat az alsó légutaktól. A gége folytatása a légcső (trachea), amely 12-14 cm hosszúságú, porcos és részben hártyás-izmos falú, nyálkahártyával bélelt cső. A légcső két főhörgőre (bronchus principalis) oszlik, melyek a tüdőkapun át lépnek be a tüdőkbe, és további oszlások során hörgőkre (bronchus), hörgőcskékre (bronchiolus), majd legvégül léghólyagocskákra (alveolus) oszlanak. A hörgőcskék falában porc már nem található. A léghólyagocskák falán keresztül történik a gázcsere.

A tüdők (pulmo) páros, együttesen tompított kúphoz hasonló idomú szervek. Legkívül a mellhártya (pleura) található, melynek fali lemeze a mellüreget belülről, zsigeri lemeze pedig közvetlenül a tüdők felszínét borítja. A tüdők által határolt területet gátorüregnek (mediastinum) nevezzük. A tüdőbe az erek (tüdőverőér és tüdőgyűjtőér), idegek, és a főhőrgők a tüdőkapun (hilus pulmonis) át lépnek be, illetve ki. A tüdőkapukban nyirokcsomók találhatók, melyek a tüdő nyirokelvezetésében játszanak szerepet. A tüdők lebenyekből épülnek fel, a bal oldali kettő, a jobb oldali tüdő három lebenyből.

A valódi légzőfelületet a léghólyagocskák képviselik, melyeknek összfelülete kb. 70-80 m2 (ha kiterítenénk, nagyjából egy teniszpálya nagyságú felületet tenne ki). A tüdőszövet állományát rugalmas rosthálózat képezi, melynek bármilyen okból történő pusztulása (pl. dohányzás) üregek képződéséhez vezet. A tüdőknek kettős vérellátása van: az egyik a kisvérkört alkotó tüdőverőér- és gyűjtőér, a másik a tüdőszövet saját vérellátását biztosító páros hörgőverőér (arteria bronchialis).

A légzésnél megkülönböztetünk egy külső légzést a szervezet és a környezet között, illetve egy belső légzést a vér és a sejtek között. A belélegzett levegő 21 % oxigént, 0,04 % széndioxidot, 78 % nitrogént, és néhány tized százalék nemes gázokat tartalmaz. Ezzel szemben a kilélegzett levegő 16 % oxigént, 4,04 % széndioxidot tartalmaz, a nitrogén és a nemes gázok százalékos aránya érdemben nem változik.

A légzés automatikus szabályozás (akaratunktól független), és akaratlagos szabályozás alatt áll. Az automatikus szabályozás központja az agytörzsben, a nyúltvelőben található, melynek fő kémiai ingere a széndioxid (és nem az oxigén). Minden olyan esetben, amikor a szervezetben felhalmozódik a széndioxid (hypercapnia), fokozódik a légzés (hyperventillatio), míg ha csökken a széndioxid mennyisége (hypocapnia), csökken a légzés (hypoventillatio). Az akaratlagos szabályozás, mint minden ilyen jellegű folyamat, az agykéreg működéséhez kötött. Mindezek mellett a légzés szabályozásában szerepet játszik a vegetatatív idegrendszer is: a szimpatikus idegrendszer hatása (pl. sportolásnál, munkavégzésnél) fokozza a légzés mélységét, frekvenciáját, tágítja a hörgőcskéket, míg a paraszimpatikus idegrendszer hatása (pl. alvásnál) ezekkel ellentétes: csökkenti a légzés mélységét, frekvenciáját és szűkíti a hörgőcskéket. Percenként átlagosan 12-16-szor veszünk levegőt (légzési frekvencia), egy belégzés, illetve kilégzés során kb. 500 ml levegő áramlik be, illetve ki a tüdőnkből. Az egy mély belégzést követő teljes kilégzést vitálkapacitásnak hívjuk, melynek normál értéke felnőttekben 4-5 l. Létezik egy élettani jelenség, melyet légzési ritmuszavarnak (légzési arrhytmia) hívunk. Belégzéskor a szívfrekvencia nő, kilégzéskor csökken. A tüdők a légcsere mellett fontos szerepet játszanak a szervezet sav-bázis háztartásának, a vér állandó vegyhatásának (pH) biztosításában.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Tájékoztatók" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!

 







Oszd meg másokkal is!

További tájékoztatók


Sarokfájdalom

Sarokfájdalmat számos betegség okozhat. Leggyakrabban túlerőltetés, statikai, biomechanika rendellenesség, izom megerőltetés, ínszalag problémák, gyulladások (tömlőgyulladás), ritkábban szisztémás gyulladásos betegségek, anyagcsere betegségek (köszvény) válthatják ki, a fájdalmat duzzanat, nyomásérzékenység kísérheti. ...

Lézerterápia

Lézer terápia-természetes gyógyítás a fény erejévelKözpontunkban kizárólag mozgásszervi és idegrendszeri betegségekre alkalmazzuk, más javallatokra (bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet) nem!  A lézerterápia során egy nagyon magas energiájú fénysugár hatol egy célzott területen a szövetekbe ...

Egy kis anatómia - Nemi szervek

A női nemi szervek anatómiája és élettana   A méhkürt vagy petevezeték (tuba uterina) kb. 10-13 cm hosszúságú, csillószőrös nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső, a méh üregét köti össze a petefészek felső ...

Gerinc funkcionális és statikai vizsgálat

A SpinalMouse®, egy kifinomult elektronikus mérőeszköz, melyet a gerinc függőleges irányú pozíciójának és mozgásának meghatározására fejlesztettek ki. Más e területen alkalmazott technikához viszonyítva a SpinalMouse® különlegessége a pontosságban, az ...

Sever kór

A Sever kór az Achilles-ín tapadásánál elhelyezkedő sarokcsonti porc húzás által kiváltott gyulladása (osteochondritis). Jellemző panasz a sarokfájdalom, amely terhelésre fokozódik.Szakorvosi vizsgálatPanaszokat vagy tüneteket csak úgy szabad, és lehet ...

Calvé betegség

A Calvé betegség ritkább, mint a Sceuermann kór, ebben az esetben csak egy csigolya betegeszik meg, mégpedig a csigolya központi csontmagja. A csigolya fáj, felette nyomásérzékenységet lehet kitapintani. A ...

Bejelentkezés
Bejelentkezés: Információ és időpont előjegyzés kizárólag telefonon:


Hétfő-péntek: 08:00-19:00

Szombat-vasárnap: zárva

Munkaszüneti napokon, ünnepnapokon és szombatra eső munkanapokon is zárva tartunk!


MRI ÉS ULTRAHANG DIAGNOSZTIKAI RÉSZLEG közvetlen száma:

(1038 Budapest, Csobánka tér 6. földszint)

(1) 243-1010


Kérjük, hogy MRI- és UH-vizsgálattal kapcsolatban kizárólag ezt a számot hívják!


SZAKORVOSI RÉSZLEG közvetlen száma:

(szakorvosi vizsgálat, konzultáció, kontroll, kezelések, labor vizsgálatok)

(1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 19/F. V. emelet)

(1) 203-3211
III. kerület Csobánka tér 6.
XI. Prielle Kornélia u. 19/F
XI. Prielle Kornélia u. 19/F