Az emésztőrendszer anatómiája és élettana

Az emésztőrendszer kb. 8 m hosszúságú, a szájnyílásal kezdődő és a végbélnyílással végződő "cső", melyhez az emésztést végző ún. emésztőmirigyek tartoznak.

Felső szakasza a  szájüreggel (cavum oris) kezdődik, melynek főbb határai: az ajkak által határolt ajakrés, a pofa, a fogak, a kemény- és lágy szájpad, a szájpadívek, a nyelv és a nyelvfenék. A szájüregben a táplálék mechanikai feldolgozása, a nyálmirigyek által termelt nyál által a táplálék átnedvesítése történik, illetve megkezdődik az összetett szénhidrátok emésztése a nyálban található amiláz nevű enzim hatására (elméletileg az összetett szénhidrátok emésztése egyszerű szénhidrátokká teljesen megtörténhet a szájüregben -ha egy kenyérdarabot minél tovább rágunk, annál édesebbnek érezzük-, azonban a nyelési inger miatt a gyakorlatban ez nem valósul meg).
 
A szájüreghez tartozik nagyszámú apróbb nyálmirigy mellett három pár nagy nyálmirigy: állkapocs alatti mirigy(glandula submandibularis), nyelv alatti mirigy (glandula sunlingulais) és fültőmirigy (parotis).
 
A szájüreg folytatása a garat (pharynx), mely a tápcsatorna és a légutak közös része. A garat a koponyalaapon felfüggesztett függőleges, elölről hátrafelé összelapított zsákszerű zsiger, mely a beléje nyíló orrüreg, szájüreg és gége mögött helyezkedik el. A garat érintési váltja ki a nyelési reflexet.
 
A felső szakasz vége a nyakról a mellüregen áthaladó, majd a rekeszizmot átfúrva a hasüreg felső részébe belépő nyelőcső (oesophagus), vagy régi magyar nevén bárzsing. A nyelőcső továbbítja a táplálékot a garatból a gyomorba aktív mozgással (perisztaltikus mozgás). Ezt jól lehet bizonyítani, ha valaki fejen állás közben nyel egy korty vizet, akkor is a gyomorba jut a folyadék.

Középső szakasza a gyomorral (ventriculus) kezdődik. A gyomor főbb részei a felső záróizom (cardia), vagy gyomorszáj, a gyomorléghólyag, gyomortest a kis- és nagygörbülettel, illetve az alsó záróizom (pylorus). A gyomorban kezdődik meg a fehérjék emésztése a gyomor savas közege (pH 1-2), illetve a pepszin nevű enzim hatására. Egyes táplálékok, az alkohol, illetve egyes gyógyszerek felszívódása is megkezdődik itt.

A gyomor a vékonybélben (intestinum tenue) folytatódik, mely három részből áll: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum) és csípőbél (ileum). A vékonybél nyálkahártyájában található apró mirigyek emésztőenzimeket termelnek. A patkóbélbe ürül a máj által termelt, és az epehólyag által raktározott epe, illetve a hasnyálmirigy által termelt hasnyálmirigynedv. Az epe a zsírok emésztésében játszik szerepet: a nagyobb zsírcseppekből kisebb zsírcseppeket állít elő (emulgeálja őket), ezáltal megnöveli a felületüket, mely által az emésztőenzim könnyebben hozzájuk fér. A hasnyálmirigy-nedvben található többek között a szénhidrátok emésztését végő amiláz, a zsírok bontását végző lipáz és a fehérjéket lebontó tripszin. A vékonybélben a táplálékok lebontása befejeződik, teljessé válik. A szénhidrátok egyszerű szénhidrátok (pl.: glükóz), a zsírok zsírsav és glicerin, a fehérjék aminosavak formájában szívódnak fel. Vannak olyan tápanyagok melyek nem bomlanak le, illetve nem szívódnak fel, emésztés nélkül kiürülnek a széklettel. Ezek az ún. ballasztanyagok (pl.: rostanyagok-kollegén, cellulóz), melyek fontos szerepet játszanak a belek perisztaltikus mozgásának a fenntartásában, illetve a széklet mennyiségének és konzisztenciájának a biztosításában.

Alsó szakasza a vastagbél (intestinum crassum), mely a vékony- és vastagbél határon található, szelepszerűen záró billentyűvel kezdődik, majd folytatása a vakbél (cecum), melybe csökevényes bélrészlet, a féregnyúlvány (appendix vermiformis) is nyílik (a köztudatban -helytelenül- a féregnyúlványt szokták vakbélnek nevezni). További folytatása a felszálló remesebél (colon ascendens), haránt remesebél (colon transversum), leszálló remesebél (colon descendens), szigmabél (colon sigmoideum) és a végbél (rectum), mely a gáttájékon a végbélnyílással (anus) végződik. A vastagbélben emésztés már nem történik, csak felszívódás. Innen szívódik fel a víz nagy része, illetve itt formálódik széklet. Az tápcsatorna sajátos baktériumflórával rendelkezik: felső szakasza a szájüreg baktériumflórájából és a táplálékból származó baktériumokat tartalmaz, a gyomor gyakorlatilag baktériummentesnek tekinthető, a vékonybelekben és a vastagbelekben élettanilag jellegzetes bélflóra található, mely fontos szerepet játszik egyes táplálékok feldolgozásában, illetve a fertőzések, kórokozók elleni védelemben.

Az emésztőrendszer további részei a már korábban említett nagy emésztőmirigyek. A máj (hepar) az emberi szerevezet legnagyobb mirigye, felnőttben a súlya kb. 1500-1700 g. A hasüregben, a rekeszizom alatt, jobb bordaív mögött helyezkedik el. A máj felszínét egy kötőszövetes tok veszi körül, melyhez hozzánőve a felszín nagy részét hashártya borítja be. A májnak kettős vérellátása van: az egyik a máj saját verőere (arteria hepatica propria), mely a hasi főverőér másodlagos páratlan zsigeri ága; a másik a portális gyűjtőér (vena portae), mely a gyomorból, a vékony- és vastagbélből, a végbél felső 1/3-ból, a hasnyálmirigyből és a lépből érkező vért gyűjti össze (fontos, hogy ezekről a területekről az elhasznált vér csak a májon keresztül, „méregtelenítés-szűrés” után kerül a nagyvérkörbe). A májból a vért a májgyűjtőér (vena hepatica) vezeti el az alsó főgyűjtőérbe (vena cava inferior). A fenti erek a májvezetékkel együtt a májkapun (hilus hepatis) keresztül lépnek be, illetve ki a májból. A máj szöveti egysége a májlebenyke (lobulus hepatis), mely májsejtekből, illetve a hozzájuk tartozó verőérből, gyűjtőérből és epeútból áll (portalis trias). A máj főbb feladatai közé tartozik az epe termelése, a szénhidrátanyagcsere (a glükóz raktározása glikogén formájában-glikogenesis-, és a szükségletnek megfelelően ennek felszabadítása glükóz formájában-glikogenolisis, illetve más tápanyagokból glükóz előállítása-glikoneogenesis), a zsír- és koleszterinanyagcsere illetve a fehérjeanyagcsere (fehérjeszintézis- és lebontás) szabályozása, a bélrendszerből felszívódó tápanyagok, gyógyszerek, mérgező anyagok átalakítása, lebontása (detoxikálás, biotranszformáció), vasanyagcsere szabályozása és a magzati életben vérképző szerv. A máj által termelt epe a májon belüli epeutakban gyűlik össze, majd elvezetődik a májon kívüli epeutakban. A májból az epe a májvezetéken (ductus hepaticus) keresztül ürül, majd az epehólyag (vesica fellea, cholecysta) kivezetőcsövével (ductus cysticus) összeszájadzik, és mint közös epevezeték (ductus choledochus) nyílik a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövével (ductus pancreaticus maior) együtt a patkóbél leszálló részébe. A benyílásnál (papilla Vateri) általában egy fülkeszerű öböl található. A máj által termelt epe az epehólyagban tárolódik, emésztés során az epehólyag összehúzódása által jut az epevezetékekekn keresztül a patkóbélbe. Az epének nagy részét víz, epefesték, epesavak, koleszterin képezi, melynek fő feladata a zsírok emésztése: a nagyobb zsírcseppekből kisebb zsírcseppeket állít elő (emulgeálja őket), ezáltal megnöveli a felületüket, mely által az emésztőenzim könnyebben hozzájuk fér.

A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüreg másik nagy emésztőmirigye, mely külső elválasztású mirigy mellett belső elválasztású mirigyszigeteket is tartalmaz. A hasnyálmirigy a hashártya mögötti térben helyezkedik el, melynek részei a fej (caput pancreatis), test (corpus pancreatis) és a farok (cauda pancreatis). A hasnyálmirigy fő kivezetőcsöve (ductus pancreaticus maior) a közös epevezetékkel együtt a patkóbél leszálló részébe szájadzik be. Külső elválasztású része termeli a hasnyálmirigynedvet, mely a patkóbélbe ürül. A hasnyálmirigynedvben található többek között a szénhidrátok emésztését végő amiláz, a zsírok bontását végző lipáz és a fehérjéket lebontó tripszin. Belső elválasztású része hormonokat termel, melyek elsősorban a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesznek részt. Az inzulin nevű hormon csökkenti a vércukorszintet (a szervezetben ez az egyetlen ilyen hatással rendelkező hormon), míg a glukagon nevű hormon emeli a vércukorszintet (a szervezetben számos más ilyen hatással rendelkező hormon található még, pl.: pajzsmirigy hormonok, mellékvesevelő hormonok).

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Tájékoztatók" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!






További tájékoztatók


Teniszkönyök

Az alkar (a csukló és az ujjak) feszítő izmainak, vagy a tapadásukhoz (a felkarcsont külső részéhez közeli) inas szakasz túlerőltetése következtében kialakuló teniszkönyök (epicondylitis lateralis) a könyök külső részén jelentkező ...

Neuritis ulnaris - singcsonti ideggyulladás

A neuritis ulnaris vagy singcsonti ideggyulladás az ideg könyökízületi ágyának gyulladásos beszűkülése vagy az ideg fokozott vongálódása miatt jöhet létre, az állapot gyermekkori könyöktájéki törések maradványa is lehet. A ...

Porckorongsérv

A porckorongsérv, gerincsérv, discus hernia a csigolyák közötti porckorong belső kocsonyás anyagának (nucleus pulposus) kiboltosulása (protrusio) vagy sérvesedése a gerinccsatorna felé a külső rostos gyűrű (anulus fibrosus) degenerációja, sérülése következtében. ...

Helicobacter vizsgálat

A módszer: kilégzési teszttel a Helicobacter  pylori ureáz enzime által lebontott 14C jelzett karbamidból keletkezett, kilélegzett 14C-széndioxid 15 percen belüli, helyszínen történő mérésén alapul. A teszt célja: a gyomor kóros ...

Egy kis anatómia - Vérképzőrendszer

A vérképző- és immunrendszer anatómiája és élettana   A vérkeringési rendszer és természetesen maga vér az, ami az O2-t és a gyomor-bél rendszerben felszívódott anyagokat a szövetekhez, a CO2-t a tüdőhöz, a ...

Az ágyéki gerinc betegségei

Lumbágón (derékfájás, derékzsába, hexensussz) és isiászon (ülőidegzsába) az alsó deréktájékon a derékba, keresztcsonti tájékra kisugárzó, általában hirtelen fellépő fájdalmat értjük. Amennyiben a derékfájás az alsó végtagba is kisugárzik lumboischialgiáról beszélünk (lumbágó ...

Információ és időpont előjegyzés kizárólag telefonon:


Hétfő-péntek: 08:00-19:00

Szombat-vasárnap: zárva

2018. június 1-től szombaton is végzünk MRI vizsgálatot!


MRI ÉS ULTRAHANG DIAGNOSZTIKAI RENDELŐ közvetlen száma:

(MRI és ultrahang előjegyzés és információ)


(1) 243-1010


SZAKORVOSI RENDELŐ közvetlen száma:

(szakorvosi vizsgálat, konzultáció, kontroll, kezelések, labor vizsgálatok)

(1) 203-3211